Kineziológia – GY.I.K

Kineziológia – Gyakran ismételt kérdések

Mi az a kineziológia?

A kineziológia egy holisztikus szemlélető, alternatív, kiegészítő és megelőző jellegű, készség, képesség-, és személyiségfejlesztő módszer, amely hatással van a test energia-áramlására. Az érzelmi stresszek oldásával energetikai egyensúly hozható létre a testben, amely aktiválja az öngyógyító folyamatokat.
Napjainkban folyamatosan jelen van a stressz. Ügyeinket akkor tudjuk könnyedén megoldani, ha a stresszt kezeljük. Ennek több módja van, pl fizikai aktivitás, meditáció, stb. Ha nincs a stressz levezetve, a feszültség halmozódik a szervezetben. Ez ahhoz vezet, hogy ügyeink megoldására nem látjuk meg a lehetőségeket, úgy érezzük, nincs választásunk. Pedig mindig van választásunk. A hozzáállásunkat mindig meg tudjuk változtatni. Hogy megláthassuk lehetőségeinket, oldani kell az ügyünkhöz kapcsolódó stresszt. Ebben segít a kineziológia.
Többféle kineziológiai módszer létezik, melyek közül nálam a One Brain (3in1) módszerrel találkozhat.

Mi az a One Brain?

A One Brain integrált agyműködést jelent. Agyunk jobb és bal agyféltekéje más feladatokat lát el. A bal agyfélteke a racionális, logikus, problémamegoldó. A jobb agyfélteke feladata a kreativitás, a szimbólumok nyelvén működik, mint zene, színek, formák, érzelmek. A két agyféltekének összehangoltan kell működnie.
A stressz megakadályozza az energia áramlását a testben. Érzelmi stressz hatására a bal agyfélteke pánik üzemmódba kapcsol, ez az „üss vagy fuss” reakció. Ilyenkor úgy érezzük, nincs választásunk. A One Brain (más néven 3in1) módszer célja, hogy létrehozza a test, lélek és elme egységét, így leszünk képesek visszanyerni a választás szabadságát, meglátni lehetőségeinket és felelősséget vállalni önmagunkért. Ehhez számos korrekciós technika áll rendelkezésre, amelyek segítenek a stressz oldásában és a szervezet öngyógyító folyamatainak beindításában.
A One Brain 1972 óta fejlődő módszer. Magyarországon 1991 óta alkalmazzák, 1997-ben vált államilag elismert természetgyógyászati ágazattá. Alapítói: Gordon Stokes, Daniel Whiteside és Candace Callaway.

Mit csinál a kineziológus?

A kineziológus nem a stresszt okozó ügyön dolgozik kliensével, hanem az ahhoz kapcsolódó stresszen, hiszen sosem az ügy a probléma, hanem az, ahogyan az ügyünkkel kapcsolatban érzünk.
A kineziológus izomteszteléssel felderíti az ügyhöz kapcsolódó stressz forrását, majd a rendelkezésre álló korrekciós technikákkal oldja a stresszt. Ez azért lehetséges, mert az agyunk nem tesz különbséget a múlt, jelen és jövő között. Az agyunk olyan, mint egy számítógép. Megváltoztathatjuk azt a programot, ami az ügyhöz negatív érzelmet társít és helyettesíthetjük egy pozitívval. Ha az ügyhöz már nem kapcsolódik negatív érzelmi töltés, akkor nem lesz hatással a döntéseinkre, s képesek leszünk meglátni lehetőségeinket.
Amíg a stressz irányítja döntéseinket, arra biztat, hogy úgy cselekedjünk, ahogy eddig is, még akkor is, ha tudjuk, hogy nem lesz jó, mert az ehhez kapcsolódó érzést legalább már ismerjük. Az ismeretlent?l jobban tartunk, ezért stressz alatt nem merünk változtatni.
Az izomteszteléssel tolmácsolható a tudatalatti üzenete. Testünk sejtjei fogantatásunktól kezdve tárolják az információkat, amelyeket így megismerhetünk. Az információ birtokában felismerhetjük hozott mintáinkat . Ha már tudjuk, honnan ered a stresszünk, energiát kapunk ahhoz, hogy változtathassunk hozzáállásunkon, s így a vágyott változást elérhessük.
A kineziológus gyengéd módon, a kliens tempójában vezeti a stresszoldás folyamatát, melynek célja, hogy a kliens egyszerre csak annyi ügyet dolgozzon fel, amennyit éppen elbír.
A stresszoldás folyamán feltett kérdések célja, hogy a kliens önmagának választ adjon, gyakran olyan szemszögből közelíthesse ügyét, ahogyan addig még nem tette. Az elhangzott információk nem arra szolgálnak, hogy a kineziológus átfogó képet kapjon a problémáról, ezért nem kell tartani attól, hogy ha valami nem hangzott el, amit fontosnak tart, akkor nem lesz sikeres az oldás. Az eredményes oldáshoz szükséges információkat a kliens birtokolja.
A kineziológusnak titoktartási kötelezettsége van.

Mit nem csinál a kineziológus?

A kineziológia semmilyen orvosi terápiát, gyógyszeres kezelést nem helyettesít! Ha terápiára jár, tájékoztassa kezelőorvosát és kérje ki véleményét szándékáról, hogy kineziológushoz is szeretne menni.
A kineziológus nem gyógyít, nem diagnosztizál, nem ír fel és nem alkalmaz gyógyszert. Nem ad tanácsot, nem mondja meg a kliensnek, hogy mit kell tennie ahhoz, hogy jobban legyen. Abban segít, hogy a kliens maga rájöjjön saját megoldására, megértse a múltbéli traumái és jelenlegi döntései közötti összefüggéseket és saját kezébe vehesse élete irányítását. Segít megtalálni saját válaszait arra a kérdésre, hogy önmaga mit tehet azért, hogy jobban legyen.

Mivel készüljek?

A stresszoldásra úgy lehet ráhangolódni, ha végiggondoljuk, mi a problémánk, az ügyünk, amelyre megoldást keresünk és hogyan érzünk ezzel kapcsolatban. Azt is jó átgondolni, hogy mit jelent számunkra a megoldás, mi az, amire vágyunk, amit szeretnénk elérni, miben szeretnénk változást és hogyan szeretnénk érezni magunkat.
A kineziológia nem változtatja meg, ami megtörtént, de segít megváltoztatni a hozzá kapcsolódó érzelmeket és elengedni fájdalmainkat, félelmeinket.
Sérelmeink okozta érzéseink elengedésével nem legaláizáljuk a bennünket ért traumát!
A sérelmeink okozta érzelmek elengedése nem azt jelenti, hogy a bántalmak, amiket elszenvedtünk, megbocsáthatók! A traumánkhoz kapcsolódó érzéseken igyekszünk változtatni, ami nem fogja eltörölni a trauma emlékét, csak a bennünket mérgező érzelmeket engedjük el!
Hozza magával az oldásra a motivációját, a hajlandóságát a változtatásra és az önmagáért vállalt felelősséget, amely által elfogadja, hogy a célja eléréséhez változtatnia kell hozzáállásán.
Az oldást segíti a tudatos jelenlét és a módszerbe vetett bizalom.

Hány oldás kell?

Ez több dolgon múlik. Függ attól, hogy
– a kliensnek mekkora motivációja és hajlandósága van a változásra,
– vállalja-e a felelősséget önmagáért: készen áll arra, hogy a kívánt változáshoz önmagának kell majd változtatnia, mégpedig úgy, ahogyan saját magának határozza meg
– milyen az ügy természete és milyen régóta hordozza a hozzá kapcsolódó stresszét, alkalmazza a berögzült viselkedésmintákat,
– végzi-e rendszeresen az oldás végén kapott korrekciós technikákat, amelyeket magával visz.

Oldás után kezdődik ugyanis a munka önmagán. Amilyen ütemben halad, úgy fog készen állni egy újabb oldásra. Lehet, de nem kell új időpontot rögzíteni, saját döntése, hogy mikor folytatja az önismereti munkát. Ez egy fejlődési folyamat, amely a kliens által vezetett, ő dönti el, meddig akar eljutni és mit hajlandó érte tenni, milyen ütemben.

Egyetlen oldás nem tud rendbe hozni mély, régi, nagy stresszel járó ügyeket, traumákat, különösen, ha egymás következményei. Mégsem mondhatom, hogy ennyi vagy annyi oldás után majd rendbe jön, hiszen nem az oldások számától függ az eredmény, hanem a fentieken túl azon, hogy két oldás között mit hajlandó megtenni önmagáért.
Összességében azonban azt mondhatom, hogy általában két-három alkalom kell ahhoz, hogy megtapasztalja az stresszoldás előnyeit, úgy mint a saját választásainak eredményeit, vagy azt, hogy milyen módon kapcsolódnak egymáshoz az életünk folyamán bennünket ért hatások.
Az oldások során megélt felismerések nagyon gyakran döntően befolyásolják az ügyünkkel kapcsolatos hozzáállásunkat. Ha ezt sikerül megélni, az fogja eldönteni, hogy tud-e a kineziológia módszerével azonosulni.

Mennyibe kerül egy oldás?

Egy oldás díja 18000,- Ft

Meddig tart egy oldás?

Másfél-két óra

Mit tegyek, ha úgy érzem, egy szerettemnek, ismerősömnek szüksége lenne egy oldásra?

– ha ő nem érzi úgy, hogy szeretne változtatni, akkor nem áll készen az oldásra
– mindig annak kell oldás, akinek problémája van és erre megoldást szeretne és hajlandó is tenni érte
– csak annak tudunk segíteni, aki segítséget kér
– ha úgy érzi, ismerősének segítene a módszer, akkor beszéljen neki róla, javasolja, hogy nézzen utána, ismerkedjen meg vele, hogy el tudja dönteni, ez e a megfelelő megoldás számára
– mindenkinek saját magának kell bejelentkeznie (18 év felett)
– aki azért érkezik oldásra, mert valamelyik hozzátartozója, vagy szerette kedvéért, kérésére, de nem saját motivációból vállalja, kis eséllyel fog tudni eredményt elérni

Mit kell tudnom, ha gyermekemnek szeretnék oldást kérni?

– az oldás kizárólag akkor tud segíteni, ha a gyermeknek olyan ügye van, amit önmaga is problémának él meg, mivel az ügy stresszén dolgozunk
– ha az ügy elsősorban a szülőnek probléma (pl a gyermek gyenge egy tantárgyból, de ezt ő nem éli meg problémaként), akkor az oldás a szülőnek tud segíteni
– ha kényszer alatt érkezik a gyermek az oldásra, nem fog tudni ráhangolódni, ellenállása akadályozni fogja az eredmény elérésében, amely az oldás kezdetén ki fog derülni és nem fogunk tudni együtt dolgozni
– ha úgy érzi, gyermekének problémája van valamivel, mondja el neki, hogy tud erre ajánlani valamit, ami megoldás lehet. Kérdezze meg, szeretne-e változást és ha a válasza igen, akkor lehet oldásra jönni. A gyermekek, ha vágynak a változásra, nagy motivációval érkeznek és ezért nagyon gyorsan érhető el eredmény
– az oldáson a gyermek stresszével, ügyével foglalkozunk, azzal, ami a gyermeknek probléma. Ez nem biztos, hogy egyezik azzal, ami miatt érkezett, de ha oldjuk az őt foglalkoztató ügyet, azzal általában oldódhat a többi ügy is
– az oldáson akkor tud a szülő jelen lenni, ha ebbe a gyermek beleegyezik. A jelenlét nem zavarhatja az oldás menetét

Mit tegyek oldás után?

Végezze a megerősítő gyakorlatokat, amelyek abban segítenek, hogy következő stresszét könnyebben tudja kezelni, s fókuszban tudja tartani az oldás során megfogalmazott felismeréseit. Ezzel fogja tudni nap mint nap megtapasztalni, hogy legnagyobb fejlődést azzal ér el, amit rendszeresen megtesz önmagáért.
Oldás után előfordul, hogy a kliens átmenetileg rosszabbul érzi magát, vagy hullámzóan rá törtnek érzések, emlékek. Ez természetes következménye az oldásnak, azt jelenti, hogy a megmozgatott energiák elkezdtek működni, az érzelmek előtörnek, majd távoznak.
Azért kezdtünk foglalkozni velük, hogy el tudjuk engedni őket, ilyenkor szembesülünk velünk, megéljük és elengedésükkel jobban leszünk. Ezek az érzelmek jelzik számunkra, hogy jó úton járunk, az első lépést megtettük.

Kinek segít a kineziológia?

– aki vállalja a felelősséget a változásért, amely saját választásán alapul
– aki saját kezébe akarja venni élete irányítását és hajlandó tenni érte
– aki szeretné rendbe hozni kapcsolati-, vagy kommunikációs problémáit, rendezni családi viszonyait
– aki tudja, hogy változtatni kell és szándékában is áll, de nem tudja, hogyan fogjon hozzá
– aki úgy érzi, nem a saját életét éli, elveszett az elvárásoknak való megfelelésekben
– aki úgy érzi, bármilyen ügyben, hogy nincs választása
– aki eldöntötte, hogy jobban akar lenni és hajlandó tenni érte
– aki nem tudja feldolgozni traumáját, veszteségét, múltbéli fájdalmait, de elhatározta, hogy elengedi őket
– aki szeretné megtalálni saját válaszait a saját kérdéseire
– aki mélyebb önismeretre vágyik

Kinek nem segít a kineziológia?

– aki úgy érkezik, hogy valaki küldi, ráveszi, hogy jöjjön el, nincs saját motivációja
– aki nem hisz a módszerben és így nem tud ráhangolódni az oldás során zajló folyamatokra, ellenállásával önmagát gátolja az eredmény elérésében
– aki nem vállalja önmagáért a felelősséget és nincs hajlandósága arra, hogy változtasson hozzáállásán
– aki ragaszkodik a fájdalmához, félelméhez és nem akar ezen változtatni
– aki másoktól vár tanácsot, vagy megoldást a problémájára
Ne csüggedjen, ha itt ismer magára! Vannak más alternatív módszerek, amelyek testhezállóbbak, könnyebben tud velük azonosulni. Ne adja fel a keresést! De tudnia kell, hogy a változást csak az hoz, ha változtatunk. Az első lépés a hajlandóság, azt pedig a stressz oldásával érheti el. Keressen stresszoldó módszereket: csi kung, jóga, meditáció, légzéstechnika, gyógynövények, illóolajok, agykontroll, akupresszúra, akupunktúra, reiki, access bars, craniosacralis terápia, családállítás, sport, hobbi, stb.

Kapcsolódó bejegyzések:
Bővebben a kineziológiáról
Önismeret, elengedés, kapcsolatok 
A családi béke kulcsa – Nyolc dolog, ami segítheti a családi kapcsolatokat
A kineziológia és én