Inzulin rezisztencia

Az inzulin rezisztencia (IR) szénhidrát anyagcsere-zavart jelent, vagyis a sejtek nem megfelel?en érzékelik az inzulint. Ennek következménye, hogy a táplálékkal a vérbe kerül? sz?l?cukrot a sejtek nem tudják normális sebességgel és mennyiségben felvenni. A szervezet ezt úgy érzékeli, hogy nincs elég inzulin, ezért a hasnyálmirigyet további inzulin termelésére serkenti. Mivel a sejtek nem tudják érzékelni az inzulint, így a cukor többsége a vérben marad, az inzulin pedig egyre csak termel?dik, aminek következménye, hogy a túlterhelt (inzulin termel?) béta-sejtek elkezdenek pusztulni, így egy id? után már nem vagyunk képesek további inzulint termelni. Ez a folyamat visszafordíthatatlan, és ha az inzulin elfogy, kívülr?l kell pótolni. Ezt hívjuk 2. típusú diabétesznek (cukorbetegség).

Az inzulin rezisztencia sokáig, s?t sokak számára egész életen keresztül, képes rejtve maradni, ám a megnövekedett inzulinszint egyes szervekben károkat okoz, mint például a petefészekben.

Az inzulin rezisztencia Magyarországon mintegy 2millió embert érint? probléma. Az orvosok között vita tárgyát képezi, hogy az inzulin rezisztencia betegség-e vagy sem. Tünetei nehezen ismerhet?k fel és többnyire már csak egy komoly probléma kivizsgálása során derül ki.

Az inzulin rezisztenciát a cukorbetegség el?szobájának is szokták nevezni. Ez azt jelenti, hogy ha kiderül, hogy valakinek ilyen problémája van, az értékeinek függvényében arra számíthat, hogy az orvosa fel fogja hívni a figyelmét, hogy ha nem változtat az étrendjén, és az életmódján, akkor akár pár éven belül, jobb esetben 10-20 éven belül várható a visszafordíthatatlan cukorbetegség, aminek kés?bb további, súlyos szöv?dményei is lehetnek. Jó hír viszont, hogy az orvosi utasítások betartásával a probléma megállítható vagy a folyamat lassítható.

Az inzulin és a glükóz

Az inzulin a hasnyálmirigyben található béta-sejtek által termelt hormon, amely a szénhidrátok, fehérjék és zsírok anyagcseréjének szabályozásában vesz részt. A glükóz a sejtek legfontosabb energiaforrása. A szervezet sejtjeinek csakis az inzulin tud segíteni abban, hogy a glükózt a vérb?l felvegyék. Ha a táplálékkal cukor kerül a vérbe, a béta-sejtek inzulint küldenek oda. Az inzulin így eljut a máj-, izom-, és zsírsejtekbe, amelyeknek hártyáján – képletesen szólva – kis ajtót nyit, hogy ezek a sejtek a vérb?l a glükózt fel tudják venni. Ezzel egy id?ben az inzulin a máj sz?l?cukor termelését gátolja ezzel segítve az egyensúly fenntartását.

A glükózt ezek a sejtek energiaforrásként használják, valamint a többletet szénhidrát (glikogén) formájában el tudják tárolni.

Az inzulin tehát abban segít, hogy a megfelel? sejtek a vérb?l fel tudják venni a cukrot, így a vércukorszint egyensúlyban tud maradni. Az egyensúlyt segíti a máj, amely képes a glukagon hormon segítségével a sz?l?cukrot újraképezni akkor, amikor a szervezet nem jut elegend? mennyiséghez (pld böjt).

Az inzulinnak van még egy feladata, ez az egyetlen hormon, amely zsírtartalékok felépítését támogatja. Ezzel magyarázható, hogy a cukorbetegség egyértelm? jele a hirtelen fogyás, ilyenkor ugyanis az inzulin hiányában a zsírképzés megáll, a szervezet a tartalékokat felhasználja.

Inzulin hiány

Inzulin hiányában, vagy annak csökkenésekor a sejtek el?ször csak nehezen, kés?bb egyáltalán nem tudják a glükózt a vérb?l felvenni, így a vérben marad. Az inzulin hiánya miatt nincs, ami gátolja a májat abban, hogy további glükózt termeljen, így összességében még tovább növekedik a vércukorszint. A magas vércukorszint roncsolja a szöveteket.

Az inzulin rezisztencia tünetei, következményei

• étkezés utáni rohamszer? álmosság
• hirtelen édesség éhség
• hajhullás
• hasi típusú elhízás (az anyagcsere zavar miatt)
• petefészek m?ködési zavarok, menstruációs problémák
• nehezebb teherbeesés, medd?ség
• fokozott sz?rnövekedés,
• b?rproblémák, akne
• PCOS (policisztás ovárium szindróma) kialakulása
• terhességi cukorbetegség
• magas vérnyomás

Diagnózis

Az IR f?leg akkor derül ki, ha valaki medd?ségi kivizsgáláson vesz részt, vagy n?gyógyászati problémája (PCOS, korai vetélés) miatt átfogó vizsgálatra kerül sor. Ilyenkor a n?gyógyász, az endokrinológus és a dietetikus segítségével a problémát kezelni lehet. Az inzulin rezisztencia egyszer? vércukorszint méréssel nem mutatható ki. Megállapítására több pontos cukorterheléses vizsgálatot végeznek. Ez abból áll, hogy el?ször éhgyomri cukorszintet és inzulinszintet mérnek, majd el kell fogyasztani 75 gramm glükózoldatot (cukros vizet), s ezt követ?en, bizonyos id? elteltével újra vért vesznek és az értékek alakulását összevetik. Általában az orvosok három pontos vizsgálatot kérnek, vagyis az éhgyomri vérvétel után egy óra múlva újra vért vesznek, majd további egy óra múlva ismét. Azt figyelik, hogy milyen ütemben képes a vérb?l a cukor felszívódni.

Kezelés

Attól függ?en, hogy milyen el?rehaladott állapotban diagnosztizálják, az IR több módon kezelhet?. Mindenképpen szükséges az úgynevezett inzulin étrend, ami nem diéta! Valamint rendszeres, heti 3-4 alkalommal legalább 40 perc folyamatos, kardio jelleg? testmozgás. Komolyabb esetben gyógyszeres kezelés is szükséges lehet, amelynek célja, hogy a sejtek inzulin érzékenységét növelje. Nagyon sokat tud segíteni az akupunktúra is.

Inzulin étrend f?bb szempontjai:

• Lényege, hogy 3 óránként kell étkezni.
• Az étkezéseknek a szénhidrát mennyiségét az endokrinológus határozza meg, amit be kell tartani.
• A szénhidrátok mérésénél figyelembe kell venni a lassú és gyors felszívódású szénhidrátok mértékét is. Ezt az ételek glikémiás indexe mutatja.
• A reggeli els? étkezésnek 7 óra el?tt meg kell történnie, amely nem tartalmazhat gyors felszívódású szénhidrátot.
• Este 10 óra után már csak lassú felszívódású szénhidrátot szabad fogyasztani

Gyorsan felszívódó szénhidrátokat tartalmaznak: a gyümölcsök, gyümölcslevek, a tej, a kefir, a joghurt, illetve a cukor és a méz. Az egyszer? cukrok közül a sz?l?cukor, a malátacukor, a répacukor, a méz és minden olyan élelmiszer, étel, ital, mely ezek felhasználásával készül.

Lassan felszívódó szénhidrátokat tartalmaznak a teljes ki?rlés? lisztek és az ezekb?l készült pékáruk, a barna rizs, a korpás keksz, valamint a nyers zöldségek. Ezek élettani hatása sokkal kedvez?bb, fogyasztásuk ajánlott.

Nem vagy csak minimális mennyiségben tartalmaznak szénhidrátot: a húsok, halak, tojás

Az inzulin étrend nem diétát jelent, nem kell éhezni, nem kell megvonni magunktól semmit, csak azt jelenti, hogy a megfelel? id?ben a megfelel? ételeket kell összeválogatva fogyasztani. Az inzulin étrend célja, hogy a szénhidrát-bevitelt egyensúlyban tartsuk, ezzel segítve azt, hogy a glükóz felszívódása a lehet? legegyenletesebb maradjon.

Néhány hét alatt elhagyható a szénhidrátok számolgatása, hiszen gyorsan megtanulható, hogy melyik ételben mennyi van és a mennyiséget egy id? után méregetés nélkül is elég pontosan el lehet találni. Viszont ha a szándékunk komoly, az étrend mellett szigorúan tartsuk be a heti 4×40 perc kardio jelleg? mozgást is.

Kardio mozgás az, ami egyenletes, folyamatos, és nem terheli a szervezetet, a pulzusszám tartósan közepes szinten tartható, a légzés egyenletes és nem kell kapkodni a leveg?t. Például egy gyorsabb séta, kerékpározás, kocogás, úszás, tánc, taposógép. Ez a fajta mozgás mellesleg a zsírégetés legjobb módja is.

Személyes tapasztalataim alapján azzal biztatok minden érintett érdekl?d?t, hogy az inzulin rezisztencia kezelhet?, megszüntethet?.

összes bejegyzés